Lehúztam az ablakon a szúnyoghálót és fel a redőnyt, két napja tartom a szemem a két macska-jellegű sátánon, de eddig csak egyszer ugrottak neki, az első ordításra abbahagyták. Büszke vagyok rájuk.

 Hétfőn este elővettem a testvéremtől kapott amerikai veszkócsizmát, tiszta bőr, isteni illata van. Csakhogy Rubyból előhozta a vadászösztönt, óvatosan szaglászta és határozottan úgy ingatta a kis seggét, mint aki készül szétcincálni. Én rajta tartva a szememet öltözködtem és a farmer szára véletlenül hozzáért a cicához, aki felpúpozva magát ugrott egy métereset és tátott szájjal leült. Mondhatnám, hogy nem röhögtem, de nem igaz. Megnyugtattam, hogy csizma néni nem bánt, viszont jobban teszi, ha ő sem bántja, ha nem akar kínhalált halni. Ebben maradtunk.

A két macska tegnap lebukott egy darab fehér szigeteléssel, olyan lelkesen rágcsálták, mintha a legkurvadrágább extra makka-jutalomfalatot kapták volna meg. Úgy döntöttem, megtekintve közelebbről is a fogacskanyomos corpus delictit, hogy maradhat náluk, de ha kiderül, hogy nem a tönkre vágott bejárati ajtóból, hanem a frissen felújított ablakból lopták, az biztos, hogy a bőrükkel pótolom.

Dinocskát nem olyan könnyű simogatni, mert egyetlen percre sem nyugszik, ha kényeztetést akar, nekem rohan és össze-vissza kígyózva, fél óráig követeli a simit. Tegnap ehhez képest bebújt az ágy sarkába, amikor hason fekve olvastam és 40 percig némán imádta, hogy kényeztetem a pocakját.

 Egyszerűen nem értem, hogy Csincsi hogyan lehet ennyire féltékeny Rubyra, a kis párduc morranva elindult felém némi rágcsálós szeretgetésre, az ebállat meg közénk vetődött és a pofijával még odébb is tolta Ruboldot, aki meghökkenten, tátott szájjal leült. Most mondjuk leszarom-fejjel pedikűrözik, szóval azért olyan nagyon nem viselte ez meg őt lelkileg, de jobban szeretném, ha minden lányomat egyformán tudnám kényeztetni.

 Csin és Ruby a kibékíthetetlen ellentétek dacára feszt együtt alszanak, egy perce sincs, hogy Csincsi a legmélyebb álmából úgy rohant el mellettem, mint akit puskából lőttek ki. Ruby pedig olyan fejjel nézett rá hosszan, mint Batman. Bíró legyen a talpán, aki megmondja, hogy azért, mert megpofozta és csodálkozott, hogy az eb menekül vagy pedig azért, mert Csin minden látható magyarázat nélkül lépett le mellőle.

 Csincsi sokkal, de sokkal jobban ugrik Rubyra, mint Dinára, aki pedig előszeretettel kergeti, amikor hazatér, igaz, hogy semmi agresszió nincs a hófehérkében. Hogy a közepes méretű párduccal mi a gondja az ebállatnak, nem tudom, tippeltem arra is, hogy tudja, vele nagy a szerelem köztünk, de aztán lehet, hogy csak nem szimpi neki.

Baj még nem történt szerencsére egyikkel sem.

 Amúgy három jószággal aludni nem mindig fenékig tejfel, néha Csin is cicának érzi magát és thai masszőz módjára végigsétál a gerincemen, csak ő ugye több mint hat kiló, úgyhogy ilyenkor kissé elakad a szavam. Éjszaka viszont a csajok kezdenek néha önfeledt játékba, négy talppal ugrálva rajtam, majd Csint is trambulinnak használják, ilyenkor arra ébredek, hogy az én szolid pici kutyám vicsorogva kergeti el őket - szerencsére egyik fél sem veszi ezt teljesen komolyan.

És ami maximális újdonság: mostanság Ruby szokott rá, hogy este és reggel kivadássza a lábamat a takaró alól, mégpedig karmolással és harapdálással, márpedig az elég kellemetlen, amikor az összes lábával rajtam lóg, tudniillik egy jól irányzott rúgás esetén a bőröm is menne vele. Ilyenkor marad a nyugtató hangon előadott "engedd el a lábam kis köcsög vagy nagyon megbánod"-búgás.

Néha bejön ám!

 Azt már régen hiába titkolnám, hogy szerelmes vagyok a macsekjaimba (is), de amit mostanában csinálnak, az minden cukiságfaktort felülmúl.

Egyik nap arra ébredtem, hogy az íróasztal szélén ülnek egymás tükörképeként és bámulnak engem, na persze ahogy előkaptam a telefont, hogy fotózzak, máris szétszéledtek. Két perce pedig tökéletes szinkronban verekedtek az ablakkal, hogy jobban lássák az utcán nagyjából mindig egyidőben kódorgó cicát.

Csoda-e, hogy elolvadtam tőlük?

 Dina ma reggel is rám volt kattanva, bár átfésültem mindegyik lányom szőrét, ő bántódott meg ezen a legkevésbé, úgyhogy hozzábújt a kezemhez. Csincsi egy ideig dülledt szemmel nézte, majd rájött, hogy kevés az egy kéz, amivel őt simogatom, inkább a Dinára szántat is szeretné, szóval idejött, az orrát beledugta Dinocska fülébe, aki elindított egy pofont, majd idővel meggondolta magát és átadta a terepet a domináns ebnek.

 Ücsörgök az ágyon, Dinocskával és Csinnel, előbbinek ilyentájt van a szeretgethetnékje - nagyvonalúan felülemelkedve azon, hogy reggel megint lehugyozta az ágyneműmet - így magához vonta a kezemet és akkorát harapott bele, hogy felszisszentem. Csincsi, aki a hétvégén legyűrt egy yorki-csivava keveréket és azóta domináns ebként nem bír magával, azonnal híróvá vált és közénk battyogott, mire Dina ártatlan pofával megnyaldosta a kezemet, majd átment a másik oldalamra, a szoliban égett bőrömet dagasztani.

Mondjuk, ha nem fájt volna annyira, még jobban imádnám, de kinek mi jut, ugye.

 Reggel Rubyka szeretett, ez nála nagy szó, nem mintha ritka lenne, de pont olyan kimért tud lenni, mint én. És ahogy simogatta az arcomat, az egyik kitolt körmöcskéje pont a bal szemzugomat érte. Odakaptam a kezem és paráztam, hogy most aztán vége a szememnek, de szerencsére semmi baj nem lett, viszont a kisasszony úgy döntött, hogy ha nem értékelem a szeretetét, akkor b***sszak egyedül és elvonult.

 Dina főleg szép. Ez a legjellemzőbb rá, mert a múltkor addig karatézta a behúzott harmonikaajtót, mire Ruby elunta a műsort és kényelmesen átsétált érte a másik, nyitott ajtón. Mit mondjak, fetrengtem a röhögéstől, de azért picit meg is ijedtem, hogy Dinocs hangyányit elmaradott agyban.

Nem vártam, hogy professzor lesz, de azért....

 Hajnalban Csincsi irtóztató morgós, házőrzős üvöltéssel ébresztett, félálomban megnyugtattam. Délután jöttem rá, amikor megfogtam a másik ágyneműt, ami mindig mellettem van, hogy Dinocska valamilyen okból azt hajnalban lepisilhette, az eb meg rászólt, hogy ezt mégse kéne.

Úgyhogy megint mostam. Isten bizony keresek valami mosószer-szponzort....

 Egy takarítás, egy teli porzsák. Ha nem látnám a saját szememmel, hogy a három lányom egészséges és szőrös, mint a fene, megesküdnék rá, hogy hetente egy komplett bundát ledobnak fejenként, legalábbis a porszívó már halódik tőlük.

 Meghallgattam Adele: Someone like you című számát, nekem ez eddig még kimaradt és amikor az egyébként általam igen nagyra becsült énekesnő effektíve a nyávogás hangszínét kezdte hozni a refrénnél, Ruby a fülét hátracsapva bámult rám: ez meg miaúúúúú fene?

Úgyhogy lehalkítottam a muzsikát, miattam ne legyenek lelki bajai.

 Rub idejött a nyakamba, hízelgett, tette-vette magát, majd az egy méterre lévő ágyra feküdt mint a Nagyalföld (át kell gondolnom a táplálását...) és úgy dorombolt, nem tudjuk, miért, mint hat légkalapács.
Imádom-e.

 Csincsit vittem Gödre, megálltunk a dunakeszi AlphaZoo-nál, bevittem a jószágot, vettem a makkáknak almot, meg egy Whiskas extraprémium rettentő drága eledelt, térültem-fordultam, az ebállat meg a bolt közepére szart. Azt hittem, elsüllyedek, de szerencsére mióta gyerekeim vannak, mindig van nálam kakiszacskó (és/vagy pzs), úgyhogy felszedtem és elrejtettem a bűnjelet. A kasszánál én voltam messze a legbüdösebb vásárló, csak mondom.

(Igen, tudom, hogy ez Ruby és Dina blogja, de ők azon kívül, hogy tündérek és rosszak, mostanában semmi megörökítésre méltó dolgot nem csináltak, megyek is és beszélek velük).

 Ruby reggel vette a bátorságot és a lábamhoz gömbölyödött aludni, odahajoltam, hogy elmondjam, milyen gyönyörű gimb-gömb macska lett. Na, Csincsi azonnal ott termett és kettőnk közé feküdt, rá a macsek lábára, aki közepesen gonosz fejet vágva megütögette az ebállat pofácskáját. De Csint annyira elvakította a féltékenység, hogy fel sem vette ezt a kis incidenst.

 Dina tegnap felszaladt a függönyre, mintegy 2.10 magasságra, betekerte magát, rángatta, épp kezdtem mondani, hogy milyen ügyes lány, amikor rám nézett és függönyöstül a földre zuhant. Megnéztem, túlélte.

 Jelentem, Csincsi reggel lesprintelt egy kisnövésű agarat a Városligetben, rossznyelvek szerint attól félt, hogy a jószág megöli, ha utoléri, de mindegy is, a lényeg a teljesítmény.

 Kitakarítottam, elhúztam az ágyat és az alábbiakat leltem alatta:

4 db tüskés labda
3 db szivacsos labda
1 db Mikulás figura, feliratos
1 db öngyújtó

Gratuláltam az összes lányomnak, akik azóta két leltári tételt újra eltüntettek.

 Az külön élmény, amikor Rubyka úgy dönt, a nyakamban a legkényelmesebb közlekedni, Csincsi pedig minden magas pontra felugrik, hogy letépje onnan a cirmost és visszaszerezzen engem. Hehe.

 Dinocska úgy bámulja a tévében a hóesést, hogy meg kell zabálni. Néha nagyon sajnálom, biztosan szívesen lenne kijárós cica, de az egyrészt kivitelezhetetlen, másrészt pedig éjjel-nappal rettegnék, hogy mikor esik baja.

Dinocska mostanában egyfolytában vernyog, tegnap az ágyamat is lepisilte, pedig isten bizony csak öt percig nem figyeltem oda. Úgyhogy megint ment minden a mosásba, fene vinné el. Cserébe a kisasszony hajnalban kidurrantotta a buli után megmaradt egy szem lufit, szívbajjal ébredtem, nyugtáztam, mi történt, erre a cafatokat egyesével levadászta és csócsálva csattogtatta egész addig, míg minden villanyt fel nem basztam és sűrű káromkodások közepette össze nem szedtem a kurva lufi utolsó darabkáját is.

Rubyka egyre királynősebb, őt akkor simogathatom, ha odafárad érte, de akkor jaj nekem, ha mást is mernék csinálni, mert sértődés van. Bár néha, ha jön dorombolni, Csincsi úgy dönt, odadobja a tengermély álmot és közénk férkőzik, mert az mégse járja, hogy nem őt kényeztetem. Szóval azt azért nem mondhatnám, hogy unatkozom mellettük....