Nálam úgy megy a macskanevelés, hogy amikor Dinocska az egész estés kényeztetés és dajkálás után orvul oldalba hugyozza Rubyt és az ágyneműmet, akkor elmarom, iszonytató módon elverem, majd eldobom, hogy ne is lássam, mire ő a másik szobába vonul duzzogni.

A kanapéra, értelemszerűen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.