Hát, Ruby a cipőmániában is rám ütött. A múltkor egy cipőfűzőt szaggatott darabokra, most meg Beus gyönyörű, fekete csizmáját rángatta be a macskavécébe, hogy jobban szemügyre vegye. Szerencsére azután jött rá a hasmenés, hogy kihúztuk a lábbelit. És mázli, hogy Beusnak is jól fejlett a humorérzéke, így majdnem összeesett a röhögéstől :) Most legalább átgondolhatja - gyakorlottabb macskás lévén -, hogy valóban akar-e a kutya és a görény mellé újra cicát :D

Ja, nekem meg jó, hogy állatom van, mert a tigrisek legalább nyávognak, ha éhesek. Ellenben a cicafű feldöglött.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.