Beruháztam 390 forintért egy püspöklila vízipisztolyra, hogy végre megneveljem a macskákat - jobb későn, mint soha alapon. Félálomban egyszer Dina felé fröcsköltem, amikor üvöltött a függöny tetején, meg nem mondom, hogy eltaláltam-e, de hogy lejött, az tényvalóság.

Viszont tegnap, amikor Ruby, mint egy autóba való plüssállat, lógott a szúnyoghálón, csütörtököt mondott a fegyverem. Fél méterre álltam a macskától, amikor még mindig nem jött belőle semmi, akkorra Ruby már amúgy is lemászott, hogy megnézze, mit szerencsétlenkedem a nyiszorgó izével a kezemben.

Persze amikor magam felé fordítottam az átok vízipisztolyt, a pofámat sikerült összevizezni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.