Sajnos Dina, amennyire gyönyörű, épp olyan tökkelütött: leül az ablakba vernyogni, majd felmászik a függönyön és a tetején átlép a szemöldökfára. Ám a karmát nem húzza be a féleszű, ezért egyre idegesebben, hatalmas zajjal rángatja a függönyt ide-oda, amitől én is begurulok. Aztán durcogva ledobja magát a földre és visszaül bámészkodni az ablakba.

Hát, Nobel-díjat nem kapna, az biztos.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.