Rubyka fél hatkor döntött úgy, hogy ideje reggelizni, ezért felpofozott engem, majd, ha már úgyis ott volt, Csincsit is. Dina is előkerült, elkísértek a spájzhoz a kajáért, amit azon nyomban fel is szolgáltam. Közben viszont nemigen volt nyitva a szemem és legalább öt perce visszafeküdtem már, amikor rájöttem, hogy Rubrika azért nem jött reggelizni, mert a lelkes kísérgetésben bentrekedt a kamrában. Úgyhogy kitártam neki az ajtót, ő meg szemrehányó pofácskával elvonult táplálkozni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.