Éjszakára Csincsi kérdés nélkül bebújik mellém, az oldalamhoz simul és boldogan horkolni kezd. Tegnap Dina ezt igen rossz szemmel nézte, ezért ugrált a kis testére, kábé úgy, ahogy a labdát szokta levadászni. Az eb jó természetét bizonyítja, hogy csupán egyre feljebb kúszott, illetve megfordult a takaró alatt, hogy legalább ne a fejét csapkodja a kis töki.

Aztán Ruby, ahogy hasra feküdtem, rámászott a hátamra és berregett, de úgy, hogy Csin kidugta a fejét a takaró alól, hogy lássa, ki és mit fúr. Szembetalálták magukat egymással, Ruby nem hagyta abba a dorombolást, Csin pedig egyszerűen orron puszilta.... Az okozott sokktól elégedetten pedig visszabújt horpasztani.

Megjegyzem, ezt a bűbájos műsort reggel is megismételték.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.