Az úgy kezdődött, hogy a tizenhat és fél éves tacsimat el kellett altatni.... és majd' megkattantam az üres lakásban. Szóval eldőlt, Bödőccsel szólva: amíg én élek, ebben a házban állat lesz! Úgyhogy Fecsekkel, a pótanyámmal felkerekedtünk és irány a NOÉ Állatotthon. Épp fogadják a vörösiszapból mentett jószágokat, úgyhogy marhára örülnek nekünk. Én bedugom a kezem Jadviga (később Ruby) ketrecébe, a kis dög ráfog az ujjamra, mint egy kisbaba. Máris megvett. A másik gyönyörűséget, Dinát (eredetileg Gilka) Fecsek húzza elő. Dorombol a mocsok, mint állat. Na, anyáim, jöttök velem... Egy óra ügyintézés és kétmacskás lúzer vagyok.

Róluk van szó:

Dina:

Ruby:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.