Rubyka rápacsált arra, hogy ma mindig rajtam lóg: nekifutásból az ölembe ugrott, csak sajnos nem látta, hogy a kezemben egy tál zöldborsófőzelék van. A jobb első mancsa ebben landolt. Ugyanazzal a lendülettel leugrott és elkezdte pucolni magát.

Dinocska pedig érezte, hogy van itt keresnivalója, úgyhogy segített neki mosakodni....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.