Tegnap este, amikor hazamentem, Rubyt lökdöstem befelé, aztán becsuktam az ajtót. Rossz érzésem támadt, úgyhogy miután lepakoltam, kinéztem a lépcsőházba. Hát a csíkos ördög nem ott settenkedett a harmadik emeletre???

Felnyúltam érte a korláton át, amit először bumfordi kedvességgel tűrt, aztán amikor rájött, hogy a kis, négyzet alakú lyukon keresztül fogom lehúzni magamhoz (mert lusta rohadék vagyok még másfél emeletet mászni), kitámasztotta a mancsával a kis testét a rácson. Höhö, mintha lenne esélye.

Azért örültem, hogy a szőrmés kabátom rajtam volt, mert ijedtében minden karmát abba engedte bele. Mocsatos dög.

Valakinek nem kell egy cuki, fahéjszínű cirmos?

UPDATE: rájöttem, a harmadikon lehet a szuperhősképző, én meg folyton megakadályozom Metro Catet, hogy résztvegyen az órákon. Tehát ha Budapest marad a bűnözés mocsara, az az én bűnöm. Egyértelműen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.