Azt nem tudom, hová lett a hazahozott kis, szelíd tündér, Csincsi mostanában válogatás nélkül nekimegy a kutyáknak, ami azért elég idegesítő.

Múlt héten Ráckevén kapott is egy legyintést a hátsójára, mert kétszer is belekötött két, kerítés mögött lévő apró ebbe. Miután hiába ordítoztam neki, hogy jöjjön oda hozzám, úgy döntöttem, kivételesen alkalmazom a testi fenyítést, majd a hónom alá vágtam és odébb álltunk.

Krisztián szerint az volt a kis fejére írva: ó, bár lennék nehezebb és kapnál sérvet.

De nem kaptam sérvet, viszont odébb leraktam és megígértettem vele, hogy jó kutya lesz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.