Most foglalom aranyba nagypapám nevét, meg kezét, meg amit akar, mert tegnap panaszkodtam, hogy a csajok ki tudják tolni a redőnyt, ha egyszer megfejtik, hogy elég nekiugrani, erre ma estére beszögelte. És Ő ugyan nem olvassa ezt a fórumot, de millió köszönet, így nyitva lehet…

Dina sztrájkol, alig eszik valamit, kezdek aggódni érte. Bár, amíg állandóan a lábam alatt van, kerreg és simul, talán nincs nagy baj.Mondjuk ha nem akkor csinálná ezt, amikor éppen edzek, nem lenne rossz, sokkal kevesebbszer rúgnám fejbe nyomorultat.

Ma rajtakaptam Rubyt, hogy lóg a konyhai függönyön, amiért egyébként el fogom picsázni, mert az kivételesen kurva drága volt, no mindegy, a lényeg, hogy a kis alultáplált miatt, akinek az életére nem mertek fogadni még a dokik se, nyögve meghajlott a fa karnis.Hümm.

 Ruby ma játék közben macskaként viselkedett: felpúpozta a hátát és borzolta a szőrét, így fenyegetve Dinát, aki sztoikus nyugalommal nézte az ablakból. Ruby végül elhevert és ezer méter mélyen elaludt.Hiába, a dühkitörés baromi fárasztó.

 Azt hittem, Rubyka azért ugrál az ölembe és dorombol körbe, mert szeret, de rájöttem, hogy csak útban voltam neki a görgős széken. Az ugyanis az első perctől kezdve a törzshelye.

Dinocska egész este a redőnyt méregette, biztos vagyok benne, hogy azt figyelte, hol tudna kilépni a másodikról. Ennyi esze van.Egyébként úgy bukott le, hogy Ruby a másik oldalamról hunyorogva kezdte bambulni, ami nekem mindig gyanús, így jobbra néztem és lebuktattam a fehér…